Sziasztok! Újra itt vagyok egy új résszel! Jöhetnek a komik és a pipák!
Lots of love ❤
/ Harry szemszöge/
Reggel a telefonom eszeveszett csörgésére kelltem, ébresztőóra. Kinymomtam a mutatóujjammal.
Lepillantottam Chelsea-re, szorosan hozzám bújt. Annyira aranyos. Simogattam a haját, az arcát. Egyszerűen gyönyörű és az enyém. Ez a gondolat megmosolyogtatott.
A nap egyátalán nem sütött, zuhogott az eső. Pedig ma stúdiozunk, mondjuk nem értem mi az összefüggés a kettő között. Nem szeretem az esőt. De ki szereti?
Remélem Chelsea elkisér a stúdióba, igaz tele lesz fotósokkal de én nem akarom rejtegetni őt. Tudja meg az egész világ, hogy Harry Styles szerelmes!
Chels közelebb bújt hozzám, és az arcát a mellkasomba fúrta. Felkuncogtam erre a tettére.
- Jó reggelt!- motyogott álmosan
- Neked is, hercegnőm.- mosolygotam, kikeltem az ágyból és elhúztam a függönyt. Megfordultam és rámosolygotam a szerelmemere Ő is pontosan így tett velem.
- Csak nyári ruhát hoztam.- húzta el a száját
- Majd adok.- vigyorogtam majd kivettem a szekrényemből egy melegitő gatyát és egy Jack Wills-es pulcsit majd átnyújtottam neki. Egy puszit nyomtam a homlokára, majd lementem a konyhába, hogy csináljak valami reggelit ezeknek az embereknek kinéző valamiknek. Elővettem a hozzávalokat, majd neki álltam.
5 perc múlva Zayn álmos fejével találtam szembe magam, felpattant a pultra és onnan figyelte a szerencsétlenkedésemet.
- Chelsea? Meghúztad? Lelépett?- nézett rám az álmos szemeivel
- Fent van és nem.- pillantottam fel egy másodpercre
- Ohh, azt hittem, hogy Őt is csak meg akarod fektetni.
- Nem, dehogyis. Ez most komoly.- mosolyogtam
- Hát nekem nem úgy tűnik, szerintem csak kihasznál.- húzta el a száját.
- Mi? Nem, dehogyis. Szeret.
- Mondta?
- Nem?!- kétségbeestem. De mondjuk nem is kéne mondani, hiszen csak tegnap jöttünk össze, és Ő nem nagyon siet el semmit. Mindent az utolsó másodpercre hagy.
- Hát, haver!- vetett rám egy olyan 'abarátnődegypénzéhescafka' pillantást.
- Fogd vissza magad!- sziszegtem
- Figyelj én csak figyelmeztetlek.- tette fel a kezeit majd leugrott a pultról és eltünt. Folytattam a főzést és lassan az összes palacsintával kész voltam. Megterítettem az asztalra raktam ki kakaóport, nutellát meg sok féle lekvárt. Mint egy kis háziasszony, vagy inkább házipasi. Nem, ez úgy hallatszik mintha strici lennék. Erre a gondolatra egy kicsit felnevettem. Majd Chelsea lépett be a konyhába, a gatyába ami rajta volt kb. még háromszor belefért volna, a pulcsiról ne is beszéljünk.
- Gyere ide,kis eszikmó.- nevetve tártam ki a kezem, Ő csak mosolygott a beceneve hallatán majd gyorsított léptekkel közelitett felém. A karjaimat a dereka köré fontam, és a fejemet a nyakába fúrtam míg Ő a kezeit az én tarkómra. Nem tudom mennyi ideig voltunk ebben a pozicióban, de nem is érdekelt. Pár perc után eltávolodtunk egymástól, egy apró puszit nyomtam a szájára majd szólásra is nyitotta azt:
- Figyelj...nekem még sosem volt barátom- vakargatta az alkarját.- Jó, az oviban összeadtak a macival- kuncogott én pedig elmosolyodtam. Kiváncsi vagyok mit fog mondani.- És nem tudom ilyenkor, mit kell csinálni.- pislogott zavartan.- De ha ezt elszúrom akkor teljesen béna vagyok.-nevetett.- De, szeretlek!- pirult el.- most biztos hülyének nézel, de én még sosem csináltam ilyet!
- Én is szeretlek.- suttogtam. Közelebb hajoltam hozzá és az ajkaimat az öveire helyeztem. Édes és finom. Ez megállapitottam. Móhon faltuk egymás ajakit. Késöbb a nyelvemmel bejutásért könyörögtem és megis kaptam azt. Egyik kezemmel feltürtem a pulcsija hátulját és a hátát kezdtem el simogatni, de levegő hiánya miatt elváltak az ajkaink. Még egy puszit nyomtam a szájára, majd a többiek is lejöttek.
Leülltünk az asztalhoz és falni kezdtük az általam elkészített ételt.
- Ez finom volt.- dőlt hátra a székén Danielle
- Köszi Harry.- mondták mindannyian egyszerre mire ismét mindenki nevetni kezdett
**
Csöngettek, felálltam a kanapéról ahol mindenki készen állt az indulásra kivéve Danielle és Perrie mert ők nem érnek rá, meg persze Niall aki időközben hazajött.
Kinyitottam a bejárati ajtó ahol Paul állt. Kezetfogtunk a szokásos módon, majd elkiálltottam magam:
- Fiatalok! Itt van Paul!- erre mindenki idejött, Chelsea pedig egy kicsit félénekn.- Paul, Ő itt a barátnőm...- nem fejeztem be mert Chels közbe szólt
- Chelsea Ryan.- nyújtotta felé a kezét
- Paul Higgins.- rázta meg
- Nem baj ha Ő is jön?- kérdeztem
- Nem, de tudod a szabályokat? - kérdezte mire én bólintottam egyet. Kiléptünk a házból, az ajtót Liam biztonságosan bezárta. Majd egy kisebb 12személyes busszal elindultunk a stúdió helyszínére. Én leghátul ülltem Chelsea-vel. Fejét a melkasomra helyezte és úgy néztük az elöttünk ülő nagy fejet ami Liam-é volt. 5 perc múlva már megpillantottam pár fotóst és rajongót. Na igen ilyenkor kell elkezdeni készülödni, általában itt mindenki felveszi a szemüvegét, kapucniát. Így is történt.
Én a szemüvegemet ráadtam Chelsea-re hogy az valamennyire eltakarja azokat a gyönyörű barna íriszeket. Kapucniát a fejére húztam még Ő elfoglalta magát az arcom tanulmányozásával, elmosolyodtam. Megmutattam neki, hogy tartsa a fejét ha kiszállunk, és semelyik kérdésre se válaszoljon. Nyomtam egy puszit a szájára, az ujjainkat összekulcsoltam.
- Most úgy érzem magam mint James Bond, csak én 008 ügynök vagyok.- szólalt meg mire mindenki nevetni kezdett a kocsiba, még Paul is, ez fura.
Megálltunk a kocsival, mi száltunk ki utoljára. A barátnőm lehajtotta a fejét ahogy kértem, majd elindultunk a bejárat felé, tuti hogy 1000 képet csináltak csak a kezünkről, de egyátalán nem érdekelt. Boldog vagyok vele és nem érdekel ki mit mondd! Mosolyogva integettem a rajóngóknak. Persze a kamerások egyfolytában kérdezgettek mint például : Mikor lesz kész az új album? Ki ez a lány?
De most egyikre sem válaszoltam. Beértünk a stúdióba, adtam még egy puszit Chelsea-nek és elmentünk felvenni az új album dalait.
/ Chelsea szemszöge/
Miután a fiúk elmentek felvenni a dalokat, én Jess-el beszélgettem. Megtudtam róla hogy, a fiúk háttértáncosa így is ismrekedett meg Lou-val. Aztán, hogy imád rúdtáncolni. Beszélt arról is hogy, Lou-val hova szoktak járni amikor a fiúknak szabadnapjuk van. És mindeketten jóba vannak a másik családjával. Aztán én és Harry lettünk a téma. Majd megszólalt a telefonom, a kijelzőn Audry neve villogott.
- Hol vagy? Beszélnünk kell most! Gyere haza!- szólt bele a tele
- Baj van? Rosszul érzed magad?- nagyon megijedtem
- Gyere haza!- kiabált bele a telefonba
- 5 perc!- mondtam és lecsaptam
Összeszedtem magam, nagyon aggódtam miatta. Az életemnél is jobban szeretem, és ha bármi baja lenne esküszöm kinyirnám magam. Felvettem a kapucnim, és a Harry szemüvegét majd Jess felé fordultam:
- Most haza kell mennem! Mondd meg Harry-nek, hogyha végez hívjon fel! Ja és itt a telefonszámom.- nyomtam a kezébe egy cetlit, itt már a szememből kiszökött egy könnycsepp-Szia!- megsem várva a válaszát kirohantam a stúdióból, megint vagy ezer képet csináltak rólam, de nem érdekelt minnél elöbb haza akartam érni, hogy megölelhessem azt a személyt akit mindennél és mindenkinél jobban szeretek. Futottam haza fele, minnél elöbb ott akartam lenni. 10 perc futás után a házunk elött voltam, benyitottam majd szinte sokkot kaptam.
Közvetlen elöttem 2 hatalmas börönd hevert, sikitani tudtam volna és meg is tettem.
- NEM HISZEM EL! - ordítottam majd a földre rogytam és sirni kezdtem, elmegy...
Hangos lépteket hallottam, felnéztem és Audry-t láttam meg.
- Mennyi időre mész?- szipogtam
- 1 Hónap.- suttogott.- Figyelj én mondtam anyáéknak, hogy te is akarsz jönni, de nem rendeltek jegyet. Nagyon szeretlek.- gugolt le mellém. Tudni illik, hogy Audry szülei amerikában élnek azon belül Floridába. Minden nyáron el megy hozzájuk, de ezekből én általában le maradok.
- És...a szülinapom?- hüppögtem
- Valahogy haza jövök.- ölelt át jó szorosan.- Ki vinnél a reptérre?
- Máris?- kezdtem el megint sirni
- Igen.- suttogott, felálltam megigazitottam magamon Harry ruháját. Megfogtam az egyik böröndöt, kiléptem a házból. Kinyitottam a csomag tartót, beleraktuk a nehéz tárgyakat.
Az útat búcsúzkodással töltöttük, megbeszéltük, hogy akkor is felhív ha berepül az ablakon egy muslinca. Majd megérkeztünk a reptérre, lassan száltam ki az autóból, hátha így lassabban is telik az idő. De hát ha nem, akkor nem. Kivettük a böröndjeit, majd elindultunk, kerestünk két üres széket és leültünk.
'Kérem a Londonból Floridába tartó utasainkat szálljanak fel a repülőgépre'
- Hát akkor szia.- ölelt meg jó szorosan.
- Szia.- szipogtam és egy puszit nyomtam a homlokára, majd elment 1 Hónapra. Nem mehet el...pont most!- Várj, Audry!
- Hmm? - fordult vissza, odarohantam hozzá és még egyszer megöleltem majd suttogni kezdtem.
- Ne menj el kérlek. Könyörgöm!
- Szia Chelsea.
- Szeretlek.- töröltem le a könnyeimet Ő pedig elment
Visszamentem a kocsimhoz, beültem a vezetőülésbe és a fejemet belevertem a kormányba, ezálltal megszólalt a duda. Most csak egy ölelésre van szükségem tőle, Audry-tól. De Ő már éppen a Florida felé tartó gépen üll. És minden egyes másodperccel csak messzebb lesz tőlem, én angliába Ő pedig hamarosan Amerikába lesz. Elinditottam az autót és a gázra léptem. 10 perc múlva már a házunk feljáróján álltam meg. Nem volt erőm semmihez, kiszáltam a járműv-ből és a házunk elötti lépcsőn összerogytam. Elment..az akit a legjobban szerettem.
Törökülésbe ráülltem a lábtörlöre. A fejemben a gondolatok Audry és Harry körül forogtak.Audry elment amikor a legnagyobb szükségem lett volna rá, neki volt pár barátja. Ő tudja hogy kell ilyemkor viselkedni, mi az ami már túl sok, mi az ami kevés. Már most hiányzik. Egyedül ebben a hatalmas házban. Jó itt van Brid, de vele nem lehet kibeszélni az ember mindennapjait. Aztán a gondolataim Harry-re terelődtek. Nagyon boldog vagyok vele, aranyos és törödik velem. De ott van Zayn aki egyátalán nem kedvel, sőt szerintem utál. Csak tudnám miért?! Visszatérve a barátomra nagyon szeretem csak félek...nem tőle hanem a rajongótiól. Mit fognak szólni ha meglátják a stúdios képeket, mondjuk felismerni szerintem nem fognak, vagy lehet. Nem tudom.
A gondolataimból a telefonom csörgése zökkenttett ki, gyorsan kikaptam a zsebemből és a képernyőn egy szó villogott, a szerelmem vezetékneve.
- Hol vagy? Mi a baj? Mért mentél el?- rohant le a kérdéseivel
- Itthon.- hüppögtem
- Bébi, mi a baj?- a hangja aggódó volt és féltő, jól esett, hogy aggódótt értem.
- Audry...- motyogtam
- 5 perc és ott vagyok!- mondta és letette a telefont. Remek, talán így nem fogom egyedül érezni magam. Az eső már csak szemerkél nem zuhog. Szeretem őt, és nem érdekel ki mit mondd, hogyha az a valaki Zayn is. Hiszen ki Ő nekem? Senkim. Igen, ilyenkor jó végig hallgatni Audry hosszú-hosszú tanácsát ami halál unalmas de hasznos. Még egy könnycsepp hagyta el a szemem, valaki letérdelt elém. Felnéztem az illetőre, Harry volt az. Felálltam és szorosan hozzá bújtam. Rettentően jó illata van. Mellette biztonságban érzem magam.
- Mi történt?- suttogva kérdezte
- E-elment 1 hónapra.- motyogtam.- Itt hagyott...egyedül.
- Nem vagy egyedül, itt vagyok én, a fiúk és a lányok.- simitott végig a hátamon.- Gyere át amikor csak akarsz, mi mindig szívesen látunk.
- Persze...Zayn meg imád nem?!- sóhajtottam, bementünk a házba és leültünk a kanapéra, Harry pedig az ölébe húzott
- Figyelj, nem tudom Zayn-nek mi baja mostanság. De hidd el, hogy majd megkedvel. Ha meg nem az az Ő baja, nem?!- pislogott nagyokat
- De.- lemondoan sóhajtottam, hiszen igaza volt.
- Na látod! Audry miatt meg ne legyél elkenődve, majd mi elszórakozatzunk. Jó lesz, hidd el.- mondta majd még jobban hozzábújtam.- A csapattal el megyünk nyaralni, gyere el légyszi! - vékonyitotta el a hangját, megingattam a fejem.- Légyszi, el leszünk! Zayn ne érdekeljen, gyere el, légyszíves.- könyörgött.- Többiek is mondták a stúdióba, hogy hívjalak el. Szeretnek téged!
- Rendben.- ismét sóhajtottam
- Juhhé!- tapsikolt, mire én elnevettem magam- Nem sokára kezdődik a koncertünk, eljössz?- kérdezte.- Ott lesz Jess, Perrie és Danielle nem érnek rá.
- Persze.- mosolyogtam. Végre nem szomorkodok Audry miatt hiszen neki ott nagyon jó, hiszen végre a szüleivel van akiket nagyon ritkán lát.
- Akkor öltözz át és mehetünk is.- nyomott egy puszit az orcámra, tettem amit mondott. Felmentem a szobámba felvettem a farmeromat egy fekte hosszú ujjú pólót, egy Believe feliratos nyakláncot majd az egészet kiegészitettem Harry pulcsijával. Lementem és felvettem a megszokott fehér supra cipőmet, barátom is így tett csak. A konyhából még kihozta, egy tábla csokit, amit a pulcsi zsebébe dugtam.A kocsiban egyátalán nem beszélgettünk Ő az utat figyelte én meg a telefonomat. Twitteren válaszoltam az üzenetekre. Majd a szemem megakadt egy kisebb cikken:
' Harry Styels újabb románca! '
Nem olvastam el, nem érdekelt meg amúgysem volt rá időm mert megérkeztünk. Kipattantam a kocsiból, Harry megfogta a kezem és így léptünk be a házba majd egyből egy magas szőke hajú lányt pillantottam meg.
- Szia, Chelsea Ryan vagyok!- nyújtott oda neki a kezem mosolyogva
- Taylor Swift!- rázta meg és az arcomról azzonal lefagyott a mosoly....
5 PIPA UTÁN ÚJ RÉSZ!



